71. rész – Minden gond forrása

- Nina.

Bill szinte alig hallhatóan ejtette ki a nevet, Sam pedig egy pillanatra azt gondolta, hogy rosszul hall. Aztán máris megértette Bill reakcióját. Nina volt Bill halottnak hitt szerelme. Egészen idáig.

- Bill, kicsim, nem kell beszélned vele, ha nem akarsz.

Samantha tudta, hogy ez a mondat volt talán a legértelmetlenebb, ami valaha is elhagyta a száját. Már hogyne kellene beszélniük a történtek után! Egyszerűen csak féltette Billt.

- Ne akard megmondani, hogy mit csináljak – húzódott el kedvesétől morogva.

- Én nem... – tátogta Sam, majd hátrálni kezdett. – Én bemegyek – felelte könnyes szemekkel, majd besietett a házba.

- Bill, semmit sem változtál. Jól nézel ki! – mosolygott Nina és Bill arcához emelte a kezét, hogy megsimogathassa, azonban Bill rögtön elkapta a lány csuklóját, ezzel megakadályozva, hogy hozzáérjen.

- Te is, ahhoz képest, hogy meghaltál.

- Tudom, hogy elég csúnyán váltunk el egymástól, és magyarázattal tartozom...

- Csúnyán? Írtál nekem egy levelet, hogy elhagysz, mert meg fogsz halni. Szerintem ez több, mint csúnya – lökte el a lány kezét. – És igen, magyarázattal tartozol!

- Bill, én... kigyógyultam a rákból.

- Azt akarod mondani, hogy...

Bill hitetlenül pillantott a lányra.

- Majdnem legyőzött, de végül – a lány könnyes szemekkel nyelt egy nagyot – erősebb voltam nála – nevette el magát, majd folytatta: – Mikor írtam neked azt a levelet, azt mondták az orvosok, hogy fél évem sincs hátra. Teljesen lemondtak rólam, és én is majdnem feladtam. Ezért is döntöttem úgy, hogy elhagylak. Aztán, később beszéltem egy másik orvossal, aki végül rávett, hogy kezdjük el a kemoterápiát, szóval aztán nagy nehezen végigcsináltam és működött! Az orvosok is alig hitték el, azt hiszem ez egy csoda! – magyarázta mosolyogva a lány, míg Bill lélegzetvisszafojtva hallgatta. – Nem is mondasz semmit?

Az énekes még mindig sokkos állapotban volt, szinte megnémult. Finoman bólogatni kezdett, majd jó szorosan a karjaiba zárta egykori szerelmét.

- Én... nem is tudom, mit mondjak. Hihetetlenül örülök, hogy meggyógyultál. Te jó ég, én – újabb nagy levegőt vett, majd a lány fülébe suttogott: - Alig hiszem el, hogy tényleg itt vagy.

- Pedig itt vagyok, Bill! – húzódott el a lány, majd kezeivel végigsimított a férfi arcán. – És tudnod kell, hogy még mindig ugyanúgy szeretlek Téged!

Bill felsóhajtott, majd óvatosan tett egy lépést hátra.

- Nina, én...

- Csak azt ne mondd, hogy már el is felejtettél!

- Nina, nem erről van szó! De... te... neked elképzelésed sincs, hogy min mentem keresztül, miután elmentél – emelte fel a hangját az énekes.

- Ne kiabálj velem! Én csak neked akartam jót – felelte Nina ingerülten, majd közelebb lépett a férfihez. – Ne veszekedjünk, szerelmem. Inkább használjuk ki ezt a második esélyt, amit a sorstól kaptunk.

Nina szenvedélyes esett Bill ajkainak, ám az azonnal eltolta magától.

- Nina, nekem Samantha a barátnőm!

- Az a kis szőke? Aki ajtót nyitott?

- Igen, ő Samantha.

- Hát, közel sem úgy viselkedtetek az imént, mint akik járnak.

- Most van köztünk egy kis... szóval, kicsit összevitatkoztunk – magyarázta Bill letörten. – De szeretjük egymást. Azt hiszem – tette hozzá halkan.

- Oké, oké! Megértelek. Hiszen sokáig voltam távol, és érthető, hogy tovább léptél. Bár kicsit furcsa, hogy ilyen könnyen, de...

- Könnyen?! Fogalmad sincs, hogy mit...

- Jó, jó, rendben van, Bill! Mondtam már, megértelek! Ne vitatkozzunk most ezen! A fontos az, hogy jól vagy. És most, hogy láttalak, most már én is.

A nő hevesen átkarolta Bill nyakát, ám a srác újfent eltaszította magától.

- Nina, én igazán örülök, hogy meggyógyultál, és valószínűleg, ha fél évvel ezelőtt bukkansz fel, akkor mostanra talán már házasok is lennénk, de értsd meg, én már másvalakihez tartozom.

- Bill, sshhh! – tette mutatóujját Bill ajkaira. – Értelek én! De mégsem úgy nézel ki, mint aki boldog.

- Ez egy nehéz időszak. De boldog vagyok, elhiheted – hátrált Bill, majd tétován a bejárati ajtó felé fordult. – Én most... be kell mennem.

- Rendben – sóhajtott fel Nina. – Nekem is mennem kell, mert még a végén nem találok üres szobát – nevetett fel halkan, majd a bőröndjei után nyúlt.

Bill csak most vette észre, hogy bőröndökkel érkezett.

- Nina – szólt a lány után hirtelen, mikor az már indulásra készen állt a kapuban. – Itt is aludhatnál!

A lány nem szólt semmit, ám diadalittas mosolya mindent elárult...

- Nem hiszem el, hogy Bill idehozta ezt a nőt – szólt ámulva Abigail, miközben épp a salátát készítette az ünnepi vacsorához.

Samantha csak bámult maga elé csendesen. Úgy érezte, soha nem volt még ennél rosszabb karácsonya, pedig túl volt már néhányon, ami igencsak balul sült el.

- Végül is, a volt barátnője – szólt szerényen egy kis idő után Sam.

- De akkor is! Az már évekkel ezelőtt volt! És mindezidáig ez a csaj halott volt számára. A szó szoros értelmében.

- Nehéz most Billnek. Meg kell őt értenünk.

- Jaj Sam, hagyd már ezt a pszichológiai maszlagot! Mindketten tudjuk, hogy Nina azért jött vissza, hogy újra megkaparinthassa magának Billt – közölte a tényt Tom, mire Sam könnyes szemeit ráemelte.

- Igen Tom, igazad van. És ezzel mi is a gond? Hiszen a barátnője volt. És bár önszántából hagyta el, csakis azért tette, hogy megvédje. És most, hogy...

- Túlságosan naiv vagy Sam, nem gondolod? Nina elhagyta Billt, aki rengeteget szenvedett miatta, de végül egymásra találtatok, és téged választott. Az, hogy Nina él, nem változtat a tényen, hogy Te és Bill szeretitek egymást.

- Tudom, de mi van akkor, ha Bill még mindig érez iránta valamit? Mi van akkor, ha a szerelmük erősebb, mint a miénk? Tom, én őszintén szeretem Billt, és nem akarom, hogy újra szenvedjen. Nem akarom, hogy újra olyan legyen, mint akkor...

- Hidd el, Sam, én sem. Pontosan ezért mondom. Ne hagyd magad Sam! Attól, hogy visszajött, és Bill még mindig érez iránta valamit, nem biztos, hogy Nina a megfelelő személy számára. Nem biztos, hogy Nina az, akinek gondoljuk...

- Mi? Ezt meg hogy érted? – húzta fel a szemöldökét Samantha.

- Talán – kezdett bele a gitáros bátortalanul. – Nem biztos, hogy Nina igazat mondott...

Halkan, mégis tisztán ejtette ki a szavakat. Sam és Abigail szinte egy emberként nézett rá.

- Tom, ezt te sem gondolod komolyan. Az ember nem hazudik egy olyan komoly dologról, mint a rák – szólt Abigail szinte felháborodva, mire Sam is bólogatni kezdett.

- Egyet kell, hogy értsek Abivel. Ez még a gonosz emberektől is nagyon csúnya lenne. De Nina nem ilyen. Hisz ismeritek. Különben is, mi oka lenne rá, hogy ilyet tegyen?

- Nézzétek, én nem mondom biztosra, de...

- De? Mi az, Tom? – faggatta türelmetlenül Sam, mire Tom ingatni kezdte a fejét.

- Ami azt illeti, történt valami, amiről Bill nem tud.

- Tessék? Mondd már, Tom! – harsogta Sam dühösen, mire a gitáros folytatta:

- Kábé fél évvel az után, hogy Nina elhagyta Billt, Franciaországba kellett utaznunk egy megbeszélésre. Csak egy napot töltöttünk ott, szombaton érkeztünk és vasárnap délután már indultunk is haza. Bill egész idő alatt a hotelszobájában punnyadt, csak akkor hagyta el a szobát, ha nagyon muszáj volt. Szombat este volt ugyebár, így meghívtak minket egy közeli szórakozóhelyre, ahol óriási parti volt. Billnek persze nem volt kedve hozzá, de addig noszogatott, míg egyedül elmentem. Épp a pultnál vártam az italomra, mikor egyszer csak megjelent mellettem Nina. Egy gazdag, idős pasassal volt, és olyan jól szórakoztak, hogy Nina szerencsére észre sem vett. Aztán elvonultak egy félreeső helyre és ott folytatták a privát kis bulijukat. Az egésszel nem is törődtem, hiszen Bill azt mondta, hogy Nina dobta őt, és elment. Mivel tudtam, hogy Billnek még mindig fájt az egész, azért szóba se hoztam – érvelt Tom, mire a lányok bólogatni kezdtek. – Aztán, mikor Bill elmondta, hogy Nina igazából meghalt, kezdtem kételkedni saját magamban. Azt gondoltam, nem is ő volt az. Hiszen nem lehetett ő! De mélyen, legbelül mindig is biztos voltam benne. És most, hogy Nina itt van, él és virul, egyre biztosabb vagyok benne, hogy őt láttam.

- Tom, ez – kezdte Samantha – Azt gondolod tényleg hazudott?

- Nem tűnt betegnek. Sőt, egészségesebbnek tűnt, mint bárki más.

- Én ezt nem értem – rogyott le egy székre a doktornő. – Miért hazudna ilyet bárki is?

- Nem tudom – csóválta a fejét Tom. – De ki fogom deríteni.

- Ezt meg hogy érted? – kapta fel a fejét Sam.

- Ahogy mondom. Van egy ismerősöm. Ha Nina Schultz életben volt az utóbbi pár évben, akkor a haverom ki fog deríteni róla mindent. Már pedig, amint a mellékelt ábra mutatja, nagyon is életben volt – mutatott a háta mögé a gitáros, majd hátrálni kezdett. – Megyek is, azonnal felhívom Nikolast – hadarta, majd elsietett.

- Szerinted Tom tényleg Ninát látta Franciaországban? – tette fel a kérdést Abi elgondolkodva.

- Fogalmam sincs – sóhajtott fel Sam gondterhelten. – Tudom, hogy nem szép tőlem, de örülnék neki.

Karácsony első napja pont ugyanúgy telt, mint a szenteste. Bill és Sam nem szóltak egymáshoz, és minden a lehető legrosszabbul alakult.

- Hannah merre van? – érdeklődött Samantha, mikor befejezte az ebéd utáni mosogatást. Abi megvonta a vállát, majd felelt:

- Tommal ment ki játszani az udvarra, ha jól tudom.

- Oh, rendben, köszi! Megnézem őket – mosolyodott el a nő, majd felvette a kabátját, a csizmáját, felkapott egy sálat, és az udvarra sietett. Amint kilépett, fázósan húzta össze a kabátját és a gyorsan a nyaka köré tekerte a sálat. Közben a kint szórakozó párost szólongatta.

- Tom! Hannah!

Épp körültekintett, hátha megpillantja őket valahol, mikor Tom jelent meg előtte, aki a garázsból lépett ki.

- Helló, Sam! Jöttél te is hógolyózni? – húzogatta a szemöldökét a gitáros vigyorogva.

- Ne reménykedj! – nevetett Sam. – Csak gondoltam megnézlek titeket. Hol van Hannah?

- Elöl játszik. Hóembert épít.

- Hol elöl?

- Hát elöl! Nem láttad őt?

- Tom, elöl nincs senki, onnan jöttem – kezdte komoran a nő, mire Tom szinte ledermedt.

- Az nem lehet! Az előbb még ott volt – indult el a férfi a ház elé, Sam pedig követte.

A félkész hóember ott volt, ám a kislány nem.

- Hol van?